Tisztelt Kollégák!
Folytatom a friss beton átvételével kapcsolatos problémák vizsgálatát. Tehát, amíg nem adta át a betongyár a betonszállítmányt a megrendelőnek, felhasználónak, addig a saját ráhatási és felelősségi körében korrigálhat az összetételen. Ez a gyakorlatban a folyósító betonadalékszer hozzáadását jelenti, vizet, elvileg tilos hozzáadni. Azért írom, hogy elvileg tilos a víz hozzáadása a keverékhez, mert egyrészt ez a legtöbb szállítólevélre előnyomtatva rá van vezetve, másrészt a víz hozzáadása nagyon kényes kérdés, könnyen elronthatja a plusz vízmennyiség a beton minőségét.
Mivel a betongyárak általában garanciát kizáró oknak tartják a friss betonoz való vízhozzáadást a mixerkocsiba, ezért, ha nem megfelelő a konzisztencia, ha pl. túl sűrű a betonkeverék, a tervezett konzisztencia alsó határa alatti a terülése, akkor intézkedni kell, mert, ha intézkedés nélkül veszi át a betont a felhasználó, akkor azt jó minőségűnek ítélte meg és bevállalta azt, hogy a betont beépíti. Az egyik fajta intézkedés lehet az, hogy meghozza a döntést, hogy nem veszi át a szállítmányt amiatt, mert nem azt kapta, amit megrendelt. Az átvétel megtagadásának az okát rá kell vezetni a szállítólevélre és célszerű fotókkal, rövid videofelvétellel is ledokumentálni (pl. a terülésmérést fényképezni és jegyzőkönyvezni).
A visszautasítás helyett azonban, meg lehet kísérelni az összetétel kismértékű korrekcióját is, de csak akkor, ha azt a betongyár felelős szakmai képviselőjével, betontechnológusával egyeztetve, annak beleegyezésével történik, és ha látunk reális esélyt arra, hogy a beton rendbe hozható.
A betongyári diszpécser általában nem kompetens személy ebben a kérdésben, mint ahogy a mixerautó sofőrje sem. Lehet, hogy szakmai tapasztalatuk meglenne ehhez, de nem hivatalos személyek műszaki kérdésekben. A beton szállítási szerződésbe célszerű mindig bele írni, hogy ki a betontechnológus, ki a kompetens, hogyan lehet őt elérni probléma esetén.
A túl sűrű beton nem csak a zsaluzatba juttatás és a bedolgozás megnehezítését okozza, hanem, amennyiben a beton az ún. eltarthatósági időn kívülre kerül, akkor komoly minőségcsökkenésre számíthatunk a kész szerkezetre nézve, ha egyáltalán bedolgozható marad a beton. Éppen ezért a konzisztencia javításának alapfeltétele, hogy csak akkor kezdjünk bele, ha a beton belül van az eltarthatósági időkereten.
A betonszabvány úgy fogalmaz, hogy az eltarthatóság az az időtartam, amelyen belül a beton még megfelelően bedolgozható, nem kezdődött meg a cement kötése és a beton merevedése (vö. MSZ 4798:2016 – 7.7. pont). A friss beton konzisztenciájának az átadás helyén és időpontjában kell megfelelni a tervezettnek. A betongyárak a teljesítménynyilatkozatukban megadják az eltarthatósági időt, ami a leggyakrabban 90 perc a keveréstől, azaz a keverővíz hozzáadásától számítva, normál hőmérsékleti körülmények között (kb. 18-23 °C között). Magasabb hőmérséklet esetén lecsökken az eltarthatósági idő, hűvösebb időjárás estén kis mértékben megnyúlik. Ezen kívül függ az eltarthatósági idő a cement fajtájától (pl. normál vagy gyorskötésű), mennyiségétől, a víz-cement tényezőtől és a levegő páratartalmától is).
A friss beton átvételekor a konzisztencia szokott a leginkább látható módon eltérni a tervezettől. Amennyiben túl sűrű a beton és ezt igazolja pl. a terülésmérés, akkor az alábbi módokon szabad higítani a betont úgy, hogy benne maradjunk a szabvány adta határértékeken belül. Az MSZ 4798:2016 betonszabvány, mint minden életszerű építőipari követelményrendszer a megfelelőség kritériumaihoz toleranciahatárokat rendel. Ezt már a terülésmérésnél is láthattuk (+/- 20 mm), de a víz-cement tényező esetében is van +0,02 tolerancia a tervezett értékhez képest (vö. MSZ 4798:2016 – 22. táblázat). A tervezettnél lehet kisebb a víz-cement tényező, da nagyobb csak max. 0,02-vel.
Az előzőekben megadott C30/37-XC4-XA2-24-F3-MSZ 4798:2016 beton példájánál maradok, ahol a receptúra szerinti cementtartalom 360 kg/m3 volt, a víztartalom pedig 170 liter/m3, a víz-cement tényező v/c = 0,47. Ha a friss beton túl sűrű, pl. az F2 tartományban van (terülés 350 – 410 mm, ami a régi betonszabványban KK-s, azaz kissé képlékenyt jelentett), annak is inkább a közepe táján, akkor egy csekély mennyiségű vizet még szabad hozzáadagolni. Ez a mennyiség tényleg kevés, egy 8 m3 űrtartalmú mixer forgódobba max. 51 liter vizet adagolhatunk. Ezzel az 51 liter többletvízzel felmegy a víz-cement tényező a megengedett maximumra, 0,49-re. Ez szokott segíteni, de nagyon fontos, hogy ezt csak a betongyár felelős betontechnológusával leegyeztetve, dokumentálva tegyük meg. Még jobb, ha a betongyár illetékese maga utasítja a mixerautó soförjét erre. Fontos, hogy mérni kell a hozzáadagolt víz mennyiségét, nehogy túladagolják. Ezen kismértékű higítás után rá kell keverni a betonra nagy fordulatszámmal 5-8 percen keresztül, ezután újra meg kell mérni a konzisztenciát, ami jó eséllyel már megfelelő lesz. Ha mégsem, akkor inkább vissza kell küldeni a mixerautót, semmint átvenni a nem megfelelő minőségű betont.
Ezt még akkor megteheti a beton átvevője, felhasználója, mert még nem volt átvéve a termék, a korrekciót a gyártó hajtotta végre, illetve a gyártó beleegyezésével történt a korrekciól.
A másik korrekciós lehetőség egyszerűbb, mert csak folyósítószert kell hozzáadagolni a túl sűrű betonhoz. Ezzel biztosan nem növeljük a víz-cement tényezőt, de a keverék mégis folyósabb lesz és néhány liter folyósító betonadalékszerrel elérhetjük a kívánt, eredetileg tervezett F3 konzisztenciát (a régi betonszabványban K-s, azaz képlékenyt jelentett). A beton adalékszerek általában 0,5-2,5% (tömegszázalék) adagolásban kerülnek felhasználásra, ha szükséges emelni a mennyiséget, akkor 0,3-0,4%-kal, az már elég szokott lenni ahhoz, hogy a megfelelő konzisztencia előálljon. 0,3% adalékszer hozzáadás egy 8 m3-es mixerautó tartályába 8,6 litert jelent, ezt egyszerűbb is kimérni, mint 51 liter vizet. A továbbiakban folytatom a beton átadás-átvétele körüli megoldási lehetőségek bemutatását…