Betonátvételi anomáliák (4. rész)

Tisztelt Kollégák!

 

Folytatom a friss beton átvételével kapcsolatos problémák vizsgálatát. A folyósító betonadalékszerrel történő konzisztencia korrekció abból a szempontból is biztonságosabb, mert, ha nem ismerjük a friss beton tényleges víztartalmát, azaz nem végeztünk ott helyben szárításos víztartalommérést, akkor nem tudjuk pontosan a tényleges víz-cement tényezőt sem, emiatt pedig a vízzel való higítás után nem biztos, hogy a határértéken belül tudjuk tartani a víz-cement tényeztőt. Egyébként, gyakori, hogy betongyár alapból engedélyezi azt, hogy folyósítószert adjon hozzá a keverékhez a felhasználó, külön rákérdezés nélkül, ezzel ugyanis nem változik meg a víz-cement tényező, tehát nincs kockázata az emiatti károsodásnak, pl. a nagyobb zsugorodásnak, a nagyobb pórustartalomnak, a kisebb testsűrűségnek.

Összefoglalóan tehát, szabad korrigálni kis mértékben a beton összetételét az átvétel helyén, de csak a betongyár felelős illetékesének a tudtával, beleegyezésével, sőt, ha lehetséges az ő intézkedése által, és persze részletesen dokumentálva.

Amennyiben a beton túl híg, azaz a terülése meghaladja megengedett mértéket, akkor szintén be lehet avatkozni, meg lehet menteni a betont. Két lényeges előfeltétele van ennek: egyrészt az, hogy ne fussunk ki az eltarthatósági időkeretből, a másrészt pedig az, hogy ne legyen túlságosan híg a beton ahhoz, hogy esély legyen a rákeveréssel a sűrűsödésére. Ilyenkor félre kell állítani az autót és 8-10 percen át, nagy fordulatszámmal forgatni a keverődobot. Ezután pedig újra meg kell mérni a konzisztenciát, mert lehet, hogy sikeres lesz az intézkedés. Amennyiben mégsem vezetne eredményre, akkor vissza kell küldeni az autót.

A fenti szabványos beton átadás-átvételi eljárást követve minimalizáljuk az esélyét annak, hogy rossz minőségű betont építenénk be. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a sietség az ellenőrzés elhanyagolásához vezet, az pedig melegágya a hibázásnak.

Ha felhasználó átveszi a beton vizsgálatok nélkül, ha aláírja a szállítólevelet az átvétel igazolási rubrikájánál, vagy ha saját döntése alapján ad vizet a keverékhez, a betongyárral való egyeztetés nélkül, akkor gyakorlatilag magára vonta ezzel a felelősséget a beton minőségéért. Ez aránytalanul nagy kockázat, nem javaslom így eljárni.

Természetesen az, hogy a kivitelező átvette a nem megfelelő konzisztenciájú szállítmányokat, nem mentesíti a betongyár felelősségét, ráhatását az esetleges hibás konzisztenciára vagy egyéb tulajdonságokra vonatkozólag, azonban később ezek nem, vagy csak nagyon körülményesen és csak kétségeket meghagyva bizonyíthatók.

Külön figyelmet érdemel annak tisztázása, hogy ha betonszivattyút használunk, akkor hol és mikor számít átadottnak a beton a gyártótól a felhasználó felé. A szabvány és a gyakorlat logikájából az következik, hogy a beton átadása akkor történik meg, amikor a mixerkocsiból a betonpumpa tartályába öntik a friss betont, tehát nem akkor, amikor a szivattyú csövéből a zsaluzatba folyik. A felhasználó az, aki a betonpumpát irányító személynek adja az utasításokat, hogy hová, mikor, mennyi beton engedjen a zsaluzatba. Tehát a pumpa csak egy szállítóeszköz, amit már nem a beton gyártója, hanem a felhasználó irányít a pumpa kezelőjének adott utasításokon keresztül.