Kültéri betonlemezek (2.)

Kedves Kollégák!

A pályaburkolat betonját a Beton pályaburkolatok építése (e-ÚT 06.03.31, régi számozás szerint ÚT 2-3.201) Útügyi Műszaki Előírás szerint kell megnevezni, ami a CP betonokat jelenti (Concrete Pavement). Az alacsonyabb A, B, C forgalmi osztályban elegendő a CP3,5/2,4 betonjel kiírása, nagyobb igénybevétel esetén a CP4/2,7 beton szükséges. Általában a térbetonokat is ilyen betonnal tervezik és kivitelezik. Az első szám a hajlító-húzószilárdságot jelenti (28 napos korban vizsgálva 150 mm x 150 mm x 600 mm-es hasábon), a második szám a hasító-húzószilárdságot (28 napos korban vizsgálva Ø 150 mm x 150 mm-es kifúrt hengermintán).

Az útpályák alépítményére vonatkozó útügyi műszaki előírások által megadott rétegrendek, ezek típusai a földművek talajainak tulajdonságaitól függenek, gyakori a felső ágyazati réteg cementtel stabilizált módon való kialakítása. Az ipari padlóknál ritkább a cementstabilizáció a legfelső ágyazati rétegben, de ahogy az utaknál, úgy a térbetonoknál is gyakran előfordul. A merevebb, teherbíróbb alátámasztás kedvezőbb a beton burkolatok tartósan stabil alátámasztására, mint az ipari padlók alatt levő zúzottkő ágyazat. Az ipari padlóknál a vasalás, vagy az acélszálerősítés rugalmasságot, szívósságot ad a szerkezetnek, a beton pályaburkolatok és a térbetonok azonban, általában vasalatlanok.

Az Útügyi Műszaki Előírás meghatároz pályaszerkezet típusokat, melyek nem csak a burkolati réteget adják meg (beton nyomószilárdsági osztályát és a lemez vastagságát), hanem az alapréteget is (cement kötőanyagú alapréteg, CKt vagy pl. C12/15), esetenként a védőréteget is definiálják vízkivezetés céljából. A térbetonoknál gyakori a CKt alkalmazása, ebben is hasonlítanak egymásra. Az útpálya betonszerkezeteknél, forgalmi osztálytól függően, de a nagyobb forgalmi terhelésű utaknál 20-23-26 cm vtg. szükséges, a térbetonoknál 20-23 cm vtg. a leggyakoribb lemezvastagság.

Hasonlóan az utakhoz, a beton térburkolatoknál is komoly igénybevételt jelent a zsugorodás és a hőmozgás, a betontáblák vetemedése, a táblaszélek felhajlása. A beton pályaburkolatok építésénél a különböző hézagok (vakhézagok hossz- és keresztirányban, terjeszkedési hézagok, csatlakozási hézagok, szoros hézagok, munkahézagok, elválasztó hézagok) kialakítása, teherátadó és vetemedésgátló vasalása külön tervezési részfeladat és a vonalas létesítmény jelleggel függ össze. A térbetonoknál kevesebb hézagtípus van, lévén, hogy a forgalom nem annyira egzakt irányú, mint a vonalas létesítmények esetében. A térbetonok esetében a hézagok vasalása jelentősen megnehezíti, lelassítja a kivitelezést az útépítéshez képest, ahol a vonalas jelleg miatt a betonfiniserek jól használhatók. A térbetonok általában surrantott mixerbetonból készülnek, jó esetben laserscreed (szintvezérelt beton lehúzó és tömörítő gép) terítéssel, bedolgozással.

Mind a beton útpályák, mind a beton térburkolatok hézag- és fugakiosztása külön tervezési folyamat, ahogy a szükséges teherátadó vasalások meghatározása is. A repedések kialakulási kockázatának csökkentése végett alacsony zsugorodású betonkeverék szükséges, valamint szakszerű kivitelezés és utókezelés. Így is, viszonylag sűrűbb hézagkiosztásra van szükség az ipari padlókhoz képest, mert a hőmérsékletváltozásból, ezen belül az egyenlőtlen hőmérsékletváltozásból adódó tágulás, összehúzódás és a táblaszélek felhajlása jelentős kockázati tényező mind a teherbírás, mind a tartósság miatt.