- Teremgarázs padlólemezek
Tisztelt Kollégák!
Az ipari padlók körébe tartozik a teremgarázs padozatok nagy része, mind a funkció, mind a szerkezeti, felületi kialakítás okán. A mélygarázsok és a parkolóházak járófelületei és szerkezeti kialakításai több tekintetben hasonlítanak ipari padlókhoz. A beltéri teremgarázsok lehetnek a közbülső födémeken, a legalsó szinten, az épület alaplemezén. Általában felbetonként, de van olyan megoldás is, hogy maga az alaplemezre van kiképezve a garázs járófelület. A felbetonok általában 8-15 cm közötti vastagságúak.
Az alaplemezek erősen vasalt, általában 50-80-120 cm vtg. vízzáró vasbetonlemezek C25/30 – C30/35 nyomószilárdsági osztályú betonnal készítve. Erre kerülhet a felbeton, vagy ritkább esetben maga a bevonat, ill. más felületképzési megoldás. A felbeton lemezek építése ugyan külön betonozási művelet, de előnye, hogy a lejtésképzés, a hosszanti folyókákhoz, vagy a pontszerű lefolyókhoz könnyebben kialakítható. A lejtésképzés megkönnyíti a takarítást, de azt nem biztosítja, hogy a felületre kerülő víz, csapadék önmagától, gravitációs úton a víznyelőkbe, zsompokba jusson. Ahhoz ugyanis, hogy magától lefolyhasson a csapadékvíz, ami az autókról a felületre jut, legalább 2%-os lejtésre lenne szükséges, de ez egyrészt a csúszásveszélyt fokozná, másrészt drága megoldás lenne a növekvő lemezvastagság miatt. 2% esetén 1 m-es hosszon a vastagságnövekmény 2 cm lenne, 10 m-en pedig 20 cm – nyilvánvalóan, ez nem lenne gazdaságos megoldás és jelentősen növelné a szerkezet önsúlyát is.
Viszont, ha 2%-nál kisebb a lejtés, akkor egyrészt rendszeres takarításra van szükség, mert nem folyik le a víz, másrészt az elvárható felületképzési síkpontossági tolerancia olyan, hogy óhatatlanul kialakulnak relatív mélypontok, ahol megállhat a víz, tócsák keletkezhetnek. Optimális megoldás lehet, az 1,0-1,5%-os lejtés, ahol olyan kis távolságokba vannak betervezve, elhelyezve a lefolyók, hogy viszonylag kicsi a vastagságnövekmény, másrészt elfogadja a beruházó, tulajdonos, üzemeltető, hogy lokálisan tócsák alakulhatnak ki, és ezek miatt bevállalja a rendszeres karbantartást, vízeltakarítást.
A csapadékok, folyadékok tartósan, a felületen nem maradhatnak, mert bejuthatnak a beton-, vasbetonszerkezetbe és korróziót okozhatnak. Azt is tudomásul kell venni, hogy a beton- és vasbetonszerkezetektől nem várható el a teljes repedésmentesség és ezt már a szerződéskötéskor célszerű jelezni a megrendelőnek, építtetőnek. A repedések kialakulásának lehetőségét minden beton- és vasbetonszabvány figyelembe veszi.
A repedések tágasságát a vasbetonlemezek esetében lehet méretezni, az általános megfelelőség a garázs padlólemezek esetében a 0,4 m-es tágassági határ. Ezen tágasság alatt kicsi a korróziós és karbonátosodási kockázat, a gépjárművek mozgása nem kezdi ki a repedésszéleket, tehát a repedések szélének, roncsolódásának esélye csekély. Abban az esetben azonban javítandók, ha a repedésszélek roncsolódtak, illetve, ha a repedéstágasság meghaladja a 0,4 mm-t és fennáll mind szélek lerepedési veszélye, mind a korróziós veszély a betonszerkezet belsejében levő vasalásra nézve. Ezek, természetesen, általános megállapítások, minden hibajelenség esetén, egyedileg szükséges vizsgálni az okot és a javítási lehetőségeket.
A felületképzési módok is többfélék lehetnek. A felületi kialakítás, a bevonatolás típusai leggyakrabban a cementbázisú kéregerősítő és a műgyanta, de egyre gyakrabban kerül szóba a csiszolt és impregnált felületkialakítás. A kéregerősítő bevonat 2-3 mm vtg. cementhabarcs, kiváló kopásállóságú, tartós. Mivel cementhabarcs a felület, ami bár zárt struktúrájú, takarítható, de mégis porózusabb, mint pl. a műgyanta bevonat. Együtt mozog a betonlemezzel, ezért a repedéseket nem hidalja át, azonosan merev, mint a betonlemez.
A műgyanta bevonat alapozóval, ragasztóval kapcsolódik a betonfelülethez, ahhoz képest idegen anyag, vízhatlan bevonat, egyes fajtái rendelkeznek kismértékű repedésáthidaló képességgel, de a kopásállóságuk elmarad a cementbázisú kéregerősítő bevonatétól. Esztétikusabb, egységesebb színű felületet ad (amíg nem kopik, nem válik fel), mint a cementes kéregbevonat, de érzékenyebb a páranyomásra, az alulról feljutó nedvességre, ami okozhat felválást, felpúposodást. Célszerű a típusválasztást, a mechanikai követelményekhez (forgalomintenzitás) igazítani, és ahhoz még, hogy a karbantartási igény, a csúszási ellenállás, az esztétika, a tartósság, a gazdaságosság közül mely szempontokat, milyen nagyságú prioritással veszünk figyelembe.
Viszonylag új felületképzés a nyers betonfelület gyémánttárcsás visszacsiszolása és kopásállóságot javító impregnálása. Ez a megoldás nem bevonat, hanem olyan felületképzés, ami során nem kerül új réteg a felületre, hanem magának a betonlemeznek a felcsiszolásával és kéregerősítő impregnálásával éri el a megfelelő tartósságot, esztétikai igényszintet, a takarthatóságot a szükséges csúszásgátlással együtt.